Indulás: 2006. szeptember 5. Bustyaháza, Ukrajna Cél: 2006. október 8. du. 14.30 óra, 0 folyamkilométer Teljes táv: 851,84 km összesen 33 nap, netto 255 óra A távot teljesíti: Hídvégi-Üstös Pál, extrém sportoló, túlélési specialista www.kalandakademia.hu

Cél: felhívni a figyelmet környezetünk védelmére, szépségeire és arra, hogy a ciánszennyezés után a Tisza újra élő folyó, ne hagyjuk, hogy egy hasonló katasztrófa újra megtörténjen.

Kedves Újságíró kolléga!

Továbbra is elérsz a 20/414- 8462-es számon a vízhatlanná tett BenQ-Siemensen. .

Indulás

Még soha nem jártam Ukrajnában, 2006-ban eljött az idő, hogy legalább Kárpátaljára eljussak. Amint átléptük a határt egy évtizedet is visszaléptünk. A határon nyilatkozat tengeren kellett átkelnünk – pedig mi csak a Tiszán szerettünk volna. Autónkat az első településen megállították. Bár semmi foghatót nem találtak rajtunk, de azért az egyik rendőrt elfuvarozhattuk úticélunkig. (Ukrajnában 150-nel téphetsz a néhány sebességkorlátozó táblával jelzett szakaszt kivéve, már ha az autód bírja a hepe-hupákat. A miénk csak egy százassal kevesebbel bírta.)

Megérkeztünk Bustynába (Bustyaháza), rajtállomásunkra, ahol olyan vendégszeretettel fogadtak, ami maximálisan ellentételezte a kezdeti kellemetlenségeket. Reggelire is tojásrántottát, házi sajtot, vajat, sonkát, kolbászt falatozhattunk. Nyíregyházi barátunk, Veres István, aki a Tisza túrák és az ukrajnai rafting utak szakértője mindent előkészített számunkra (ha hasonló élményre és egy különleges vadvízi élményre vágysz, bátran hívd fel a 30/9743-964-es számon). 

1. nap

Szeptember 5. kedd

Folyó sebessége: 15-20 km/h

Pihenőhely: Huszt N 48° 10,928   E 23° 15,076

Napi cél: Vinogradov N 48° 09,200   E 23° 05,536

Indulás: 9 óra

Érkezés: 20 óra

Táv: 49,2 km

Átlagsebesség: 6,3 km/h

Kísérő délelőtt: Sándor és Gyurkó Gábor

Kísérő délután: Sándor és Blahunka Zoltán

Reggel bemelegítésképpen futottam egy ötöst (ez így volt a következő napokban is), és készültem a csobbanásra. A közelben és a távolban 2000 méter magas hegyek, havasi legelők, virágos mezők. Középen a hordalékhalmokkal és kövekkel szabdalt Tisza. A víz alig 10 fokos. A kölcsön neoprén ruhám nem ideális, ha legalább lenne 6 vagy 7 milliméteres, a mentőmellényt rávéve talán jobban tudnék haladni. Igy egymásra húzok egy rövid és egy hosszú ruhát, mert mindkettő magában kevés lenne, majd egy dzsekit. A vastagsága megvan, de a felhajtóerő olyan nagy lett, hogy ha még ráveszem a mellény nem is tudok úszni csak lebegek a vízen. Mentőmellény félretéve. Majd a rázós helyeken vigyáznak rám a csónakból. A korábbi árvizek megtették a hatásukat. Hordalék kupacok mindenhol, a víz meg olyan kicsi, hogy állandóan beverem a térdem. Sokszor gyalogolni kell. A sodrás erős, kapaszkodok, amibe tudok, hogy nehogy besodorjon valami alá. Szerencsére segítőm, Sándor kárpátaljai, itt nőtt fel, a Tiszánál, minden kanyart, sziklát ismer. A segítsége nélkül nem tudom, hogy jutottam volna át ezen a szakaszon. Utólag is köszönöm neki szakértelmét és lélekjelenlétét. Szükség volt rá.

Reggel felvettük az indulást és míg én úsztam Blahunka Zoli már útban is volt a kamerával Tiszabecsre, innen Pál Zita (az önkormányzat képviselője) juttatta el Mátészalkára az RTL stúdiójába, hogy este a Fókuszban már láthassátok a csobbanást. Bár amatőr a felvétel (VHS kamerával készült) de remélem vissza tudta adni a kárpátaljai táj és a Tisza felső szakaszának hangulatát.   

2. nap

szeptember 6. szerda

Folyó sebessége: 15-20 km/h

Napi cél: Tiszabecs N 48° 09,200   E 23° 05,536

Indulás: 10 óra

Érkezés: 17 óra

Táv: 40,54 km

Úszás nettó összideje: 6 óra

Átlagsebesség: 6,75 km/h

Kísérők: Sándor és Blahunka Zoltán

Vinogradovból Szabó Károly a helyi Tisza Túra Egyesület vezetője búcsúztatott, aki egyben az ukrán TV-t és mozgósította, hogy este már három csatornán is látható legyen nem mindennapi vállalkozásom. Éppen elvonult a TV, már hívtak is az RTL reggeliből, és érdeklődtek, hogylétem felől. A média és a futás után újra a zúgó folyó várt hordalékhalmokkal, kidőlt, öles füzekkel és nyárfákkal. Egyszerűen nem lehetett a sodrásban maradni, mert állandóan hozzávágott valamihez, át kellett úszni a csendes oldalra, ahol szinte állt a víz, ami hihetetlen sok energiát elvett. (A táj továbbra is gyönyörű, néhol 50 méter magas sziklafalak szegélyezik a folyót.) És nem gondoltam, hogy csak most jön a java. A határtól úgy 5 kilométerrel egyre több lett az örvény, egy úgy megforgatott, hogy legalább ötöt pördültem és egyszer csak egy méterrel a víz alatt találtam magam, majd ahogy beszippantott ki is dobott. Sándor mondta, hogy gyerekkorában azzal szórakoztak, hogy beugrottak az örvénybe és várták, ahogy kidobja őket. Lehet, hogy ez tízévesként jó buli, de én a 10 fokos vízben a hirtelen jött élményt nem élveztem ennyire. Sőt határnál, a hídnál még kétszer megismétlődött a történet. Itt a Gumotex mentőcsónak sem tudott haladni, mert egyszerűen visszafelé folyt a víz.

Amilyen nehezen haladtunk a vízen utána a vámvizsgálat olyan gyorsan zajlott, most nagyon kedvesek és udvariasak voltak mind az ukrán, mind a magyar vámosok. Az útlevélkezelés csak pár percig tartott és már engedtek is tovább, hogy Tiszabecsen népes társaság fogadhasson, az iskola igazgatójának vezetésével, a helyi szokás szerint szilvapálinkával.  Kedves emléket, oklevelet kaptam az önkormányzattól és az iskolától is. Igazgató úr, a tanári kar és az összes diák által aláírt jókívánságokat nyújtott át. A Kölcsey TV riportot készített a határátlépésről, melynek összefoglalóját az MTV1 híradójában is láthattátok.

2004-ben a Cornexi The North Face Túlélő Kalandtúra, majd tavaly és az idén a Cross Hungary Adventure is innen indult. Már szinte hazajárunk a szabolcsi vidékre, ahol az emberek kedvessége páratlan.

3. nap

szeptember 7. csütörtök

Folyó sebessége: 2 km/h

Napi cél: Szatmárcseke N 48° 06,221   E 22° 37,327

Indulás: 9 óra 48 perc

Érkezés: 16 óra 18 perc

Táv: 25,69 km

Úszás nettó összideje: 5 óra 15 perc

Átlagsebesség: 4,9 km/h

Kísérők: Szabolcs és Blahunka Zoltán

Reggel fél kilenckor Orosz László polgármester helyettes úr és Pál Zita forró teával vártak vissza a futásból. Az idő gyönyörű, a nap szikrázik, a Tisza lassú. A vízállás sajnos alacsony, gondoltam kellemes, de eseménytelen napnak nézünk elébe. Alig haladtam 12 kilométert, amikor három úszó alakra lettünk figyelmesek. Nem igazán akartunk belekeveredni bármibe (sose lehet tudni, a Tisza jobb oldalán néha előkerül a fegyver), de egyszer csak „Help! Help!” kiáltotta az egyik felénk. A három határsértőből az egy nem tudott úszni. A többiek úgy gondolták, hogy majd kötéllel áthúzzák a vízen. Az azonban elszakadt, a szerencsétlen, kukás zsákokba csomagolt cuccába próbált kapaszkodni és lassan süllyedt. Motorcsónakunk felvette a fuldoklót és azonnal hivtuk Zitát, aki értesítette a Határőrséget, Gyurkó Gabi, pedig a Vizirendészetet hivta, hogy „törököt fogtunk”. A mentőcsónakkal a víz közepén maradtunk nehogy kiugorjon a magához tért fuldoklónk. A határőrök jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, melybe bekerült, hogy életet mentettünk. Mit is tehetett volna a Katasztófa Elhárítási Csoport miközben én tempóztam. Megkerült a másik két delikvens is, kiderült, hogy grúz állampolgárok és az EU-ba szerettek volna bejutni, ami végülis sikerült.

Az elkövetkező tizenegynéhány kilométeren a Tisza továbbra is lassú és kanyargós. Volt, hogy négyszer és négy irányból láttam ugyanannak a falunak a tornyát. Legalább trenírozom magam a szolnoki szakaszra ott sem lesz jobb, csak hosszabb. Apró öröm az ürömben, hogy felállított sátor várt a táborhelyen és már melegedett is a konzerv a kempinggázon mire kiszálltam a vízből. Ezt a távot egyébként az elkövetkezendő 20 napra is bevállalnám, majdnem azt mondom, hogy kellemes volt. Este még egy kis horgászásra is jutott időnk.

4. nap

szeptember 8. péntek

Folyó sebessége: 2 km/h

Napi cél: Jánd

Indulás: 10 óra

Érkezés: 19 óra 24 perc

Táv: 35,7 km

Úszás nettó összideje: 8 óra 5 perc

Átlagsebesség: 4,4 km/h

Kísérő: Blahunka Zoltán

Szatmárcsekén ragyogó napsütéses időre virradtunk, Sarkadi Polgármester búcsúztatott a településről, helyi szokás szerint szintén egy üveg szilvapálinkával (Isten tartsa meg a jó szokásukat!). Cserébe emlékül a program hivatalos pólóját kapta. Megint egy kellemes, lassú nap. Lassúnak, lassú, de hogy kellemes lenne! Déltől úgy elkezdett zuhogni az eső, hogy Blahunka Zolit már-már elkezdtem sajnálni. Nekem mindegy volt alul-felül csurom vizesen. Sőt az eső legalább melegebb a folyónál, de Zolinak a csónakban bizony sikerült jól elázni, átfázni. Kicsit aggódtam, de a Casio ProTrek továbbra is jól szuperál. Mióta vízre szálltam nem veszem le a karomról és a beépített GPS segítségével dokumentáljuk a megtett távolságot. Ennél alkalmasabb eszközt elképzelni sem lehet! Délután kezdett csak enyhülni a zuhé és akkor állt el, amikor már úgyis lejöttünk a vízről. Ennyire jól még meleg zuhany nem esett egyikőnknek sem. Na és utána halászléről és a túrós csuszáról ne is beszéljek! Gere István főhadnagynak nemcsak a fél szeme van rajtunk, hanem kényelmünkre is van gondja. A Tiszai Vizirendészeti Rendőrkapitányság vendégei voltunk Jándon. Még el sem kezdtem vízi megpróbáltatásaimat, Főhadnagy úr már hívott és kért, hogy minden nap jelentkezzek be telefonon - Tiszabecstől a tiszalöki vízlépcsőig tartó szakaszért ő a felelős -  egyben felajánlotta, hogy segítséget is nyújt a meder- és áramlási viszonyokra vonatkozóan. Ez utóbbiak sajnos egyre csekélyebbek, a távok pedig előre láthatóan egyre hosszabbak. Eddig még mindegyik napi penzum több volt, mint amivel a térképek alapján számoltam. Lehet, hogy át kell értékelnem az 50 kilométeres napokat, inkább beiktatok még egyet és így a napi harmincassal könyebben megküzdök. 20 nap vagy 23 ilyen távnál mindegy. A lényeg úgyis, hogy az üzenete „Együtt a környezetvédelemért, együtt a Tiszáért” meglegyen.

Szeptember 9.

Indulás: Jánd csónakkikötő 9 óra

Érkezés: Tiszamogyorós kemping N 48 19 002  E 022 14 877

Érkezési idő: 19 óra 30 perc

Táv: 38,5 km

Átlagsebesség: 3,8 km/h

Mozgási idő: 8 óra 47 perc

Állásidő: 1 óra 42 perc

Segítők: Szomolányi Ervin, Szűcs Julianna, Hidvégi-Üstös Domi

Teljesen leégett az orrom. Kenem napvédő krémmel, de a víz leáztatja és nem tudom elkerülni a leégést. A számnak sem tesz jót a Tisza vize, kisebesedett. Ezeket a kellemetlenségeket leszámítva jót tesz a kedélyünknek, hogy süt a nap. Ilyen hosszú távú programot nem lehetett volna nyárra tenni. Inkább felhúzok még egy neoprén ruhát. Benknél a 653-as folyamkilométernél a szakaszt nem véletlenül nevezik halálkanyarnak. Itt van ahol 23 méter mély a folyó és nagyon örvényes. A csónakba kapaszkodva sodródtam inkább, minthogy megtapasztaljam újra, hogyan nyel el.

Már egyre jobban meg az úszás, kezdem kitapasztalni, hogy a leggyorsabb. Jenő bácsi, a helyi horgász, motorcsónakkal alig ért utol, meg is jegyezte: „ Mi van a maga lábába szerelve, motor?” Tiszamogyoróson a kivételesen még nyitva tartó Főnix kempingben tudunk lezuhanyozni kis szerencsével. A munkagép éppen érkezésünk előtt 1 órával vágta el a főnyomócsövet, de a kemping üzemeltetője Katkó László és felesége Évike azonnal intézkednek. Hamarosan zuhanyozhatunk és jó meleg teát is kapunk tőlük. Szobájukat is átadják, így Juli, négy éves kisfiam Domi és én ágyban hajthatjuk álomra a fejünket. Egy jól becsípett horgász-társaság lármázását leszámítva elég jól alszunk.

Szeptember 10.

Indulás: Tiszamogyorós 11 óra 30 perc

Érkezés: Tuzsér komp 20 óra  40 perc

Megtett táv: 35,1 km

Átlagsebesség: 4,5 km/h

Segítők: Szomolányi Ervin, Szűcs Julianna, Hidvégi-Üstös Domi

Nehezen indult a nap, mert a KECS részéről csak Ervin tud mellettem lenni, így feleségem jött még segíteni. Mivel két autónk van az egyiket átvisszük a célállomásra. Csúszik az indulás a szervezési nehézségek miatt, csak valamivel dél előtt tudok csobbanni. Egyébként is félek ettől a szakasztól, mert nagyon vad a Felső-Tisza, sehol nem lehet kikötni, és továbbra is csak északnak haladok. Bárcsak már irányban lennék dél felé! Este 6-kor kötünk ki egy rövid pihenésre a Záhonyi határállomás hídja mellett, gyorsan est ebédelünk és indulás tovább, szerencsére most már dél felé. Már teljesen sötétben érünk Tuzsérba, ahol a kompot is üzemeltető Gyuri barátunk (a kalandtúrák során mindig erre visz az utunk), segít, hogy le tudjak zuhanyozni. Juli és Domi náluk alszanak. Én a sátram a csónak mellett verem fel, Ervin a révházban ágyaz magának.

Szeptember 11.

Indulás: Tuzsér komp 11 óra 50 perc

Érkezés: Dombrád N 48 14,690 E 021 54,035

Érkezési idő: 18 óra 30 perc

Megtett táv: 27 km

Átlagsebesség: 3,4 km/h

Segítők: Szomolányi Ervin, Szűcs Julianna, Hidvégi-Üstös Domi

Csak este érkezik a felmentő sereg ezért Juli még egy napot marad. Beszerez ezt azt (a benzinünk is már fogytán, élelmiszer pótlásra is szükség van) és előremegy szólni Dombrádra az üdülőterületen lévő Vigadó Csárdába, hogy jövünk. Nagyon belehúzok, úgy megyek mint a gép és nem is állunk meg, a reggel készített szendvicseket is útközben kapjuk be, igy viszonylag hamar beérünk Dombrádra. Veres Pista sietett újból segítségemre, miután jeleztem, hogy a KECS nem tud további segítőt küldeni. Kollégáját, Nagy Richárdot adja mellém. Minden köszönetem Erviné és Pistáé az első két hétben ők nyújtották a legnagyobb segítséget, hogy bele tudjak lendülni ebbe a nagy vállalkozásba.

Szeptember 12

Indulás: Dombrád 10 óra 30 perc

Érkezés: Tiszabercel N 48 09,881 E 021 39,664

Érkezési idő: 18 óra 45 perc

Megtett táv: 24 km

Átlagsebesség: 2,6 km/h

Mozgási idő: 7 óra

Segítők: Szomolányi Ervin, Nagy Richárd

Egyre közelebb van Tiszalök és a duzzasztás már határozottan érezteti hatását. A víz nem mozdul és én is sokkal lassabban haladok, már 3 km/h sebességet sem érem el. Úgy számolom, hogy kb. 70 kilométert kell ilyen körülmények között átvészelni és utána újra jön egy kis sodrás.

Szeptember 13.

Indulás: Tiszabercel 9 óra 40 perc

Érkezés: Tokaj

Érkezési idő: 20 óra

Megtett táv: 25 km

Átlagsebesség:

Segítők: Szomolányi Ervin, Nagy Richárd

Második nap a „tavon”. Gávavencsellőn álltunk meg pihenni, itt találkoztunk az RTL Klub stábjával. A riport 14-én volt látható a déli és az esti hiradóban. Ma is, mint szokás szerint minden nap, bejelentkezem a Vízirendőrségen. Javasolják, hogy Tokajban kössek ki, ahol vízirendőr-örsön szállás biztosítanak részünkre.

Szeptember 14.

Indulás: Tokaj 11 óra 5 perc

Érkezés: Tiszalök hajózsilip N 48 01,461  E 021 18,754

Érkezési idő: 20 óra

Megtett táv: 26,1 km

Átlagsebesség: 2,3 km/h

Segítők: Szomolányi Ervin, Nagy Richárd

Még mindig tökéletes állóvíz, várom, hogy végre elérjük Tiszalököt, átemeljük a hajót a zsilipen és legyen újra egy kis sodrás. Kimerítő így a tempózás, és alig haladok. Kis felüdülés amikor megérkeznek az Ekhó TV-től, majd a Katolikus Rádiónak adott interjú jelent egy kis változatosságot. Sajnos Ervinnek és Richárdnak a mai az utolsó napja, menniük kell. Nekem továbbra sincs segitségem, úszás közben intézkedem is. Estére megjön a válasz Dezső Sanyi, a kalandtúrán tavaly első az idén második helyezett a Salomon-Saab team csapatkapitánya siet segítségemre vasárnapig.

Szeptember 15.

Indulás: Tiszalök 12 óra

Érkezés: Tiszadob, pontonhíd N 48 00,585 E 021 08,608

Érkezési idő: 18 óra 30 perc

Megtett táv: 20 km

Átlagsebesség: 3 km/h

Segítő: Dezső Sándor

Dezső Sanyi reggel érkezik és átemeljük a hajót a zsilpen. Végre újra egy kis sodrás, aminek sajnos nem örülhetek sokáig, mert kb. 5 kilométer múlva újra lelassul a víz. Talán a Tisza tó közelsége. Ahogy elhagytuk Tiszalököt, már a Vízirendészet másik parancsnokságának felségterületére érünk, hívnak is és érdeklődnek hol járunk, miben tudnak segíteni? Csúr Péterrel és Kanál Istvánnal megbeszéljük, hogy a továbbiakban is napi rendszerességgel keressük egymást. Haladunk Tiszadob felé.

Szeptember 16.

Indulás: Tiszadob 11 óra

Érkezés: Tiszatarján, gátőrház N 47 50,404 E 021 03,840

Érkezési idő: 18 óra 50 perc

Megtett  táv: 22,5 km

Átlagsebesség: 2,8 km/h

Segítő: Dezső Sándor

Még mindig csak úszom és úszom, vizben eszek és a vízben iszok. Este jó lenne lezuhanyozni a Tisza vizet, vagy reggel átmelegedni, mielőtt felveszem a vizes, rideg neoprén ruhát, de ez nem mindig jön össze. Már pár napja alig alszom éjjel, mindig éppen hajnalban kalapálnak vagy mennek át a pontonhídon, esetleg kidőlt fát vágnak össze, pedig azt hittük, hogy olyan elhagyott helyen táborozunk, ahol a madár sem jár. A Tisza menti emberek bátorítása, integetése, jó szavai nagyon jól esnek és erőt adnak. Jó látni, hogy tudnak arról, hogy jövök és várnak, gratulálnak ahhoz, hogy felvállaltam a Tisza ügyét. Felhívom a figyelmet az élő folyóra, és egyben köszönöm a médiának is, hogy támogat ebben. Talán a közvélemény figyelme is hozzájárul ahhoz, hogy ne engedjük meg, hogy még egyszer olyan tragédia történjen, mint 2003-ban. És a helyi embert, turizmust is segítem azzal, hogy egyre többen lesznek kíváncsiak nemcsak az úszásra, de a varázslatos Tiszai, Tisza menti tájra és bátran fürdenek a folyó kiváló strandjain, vagy töltenek el egy hétvégét, vagy akár az egész nyaralásukat az egyik kedves barátságos portán. Akár Gyurinál, aki a Tuzséri kompot is üzemelteti vagy a Tiszamogyorósi kempingben Lászlónál és Évikénél.

Szeptember 17.

Indulás: Tiszatarján 11 óra 30 perc

Érkezés: Tiszacsege, kemping a komp mellett N 47 42,950 E 020 57,107

Érkezési idő: 19 óra 50 perc

Megtett táv: 23 km

Átlagsebesség: 2,7 km/h

Segítő: Dezső Sándor

Nem süt a nap és hidegebb a víz és még mindig áll.

Szeptember 18.

Indulás: Tiszacsege 7 óra 40 perc

Érkezés: Tiszaörvény  N 47 36,501 E 020 43,109

Érkezési idő: 20 óra 16 perc

Megtett táv: 26 km

Átlagsebesség: 2,6 km

Segítők: Tibor és Szűcs Julianna

Egyre inkább kezdi a szervezetem jelezni, hogy extra az igénybevétel. Az egyik fülem fájogat. Juli, a feleségem hozott füldugót, cseppet, úgyhogy csepegtetem (harminc napig lehet folyamatosan, addig csak befejezem ezt az ultramaratoni távot). Az úszótalptól kezd fájni a bokám, a vállamról meg ne is beszéljek, annak naponta elkelne egy masszázs. Már nagyon várom Csató Józsi csontkovács, természetgyógyász barátomat Erdélyből, hogy jól megropogtassa a fájó tagjaim. Ja és nem tudom, hogy mondtam-e már, hogy nem szeretek úszni.

Szeptember 19.

Indulás: Tiszaörvény 9 óra 30 perc

Érkezés: Kisköre N 47 30,217 E 020 31,259

Érkezési idő: 20 óra 15 perc

Megtett táv: 25 km

Átlagsebesség: 2,5 km/h

Segítők: Fórizs Szabolcs, Szűcs Imre

Gyönyörű a Tisza tó, felemelő volt végigúszni! Csak sajnos nagyon lassan ment. Ebédre beraktuk a Gumotex mentőcsónakba a konzerveket, csak a kemping gázt felejtettük el. Túlélési specialistaként nem jöttem zavarba. Kerestünk egy száraz fűzfát a tó közepén, rajta kellő mennyiségű hordalékot, gallyat, falevelet. Szakszerűen tüzet gyújtottam és megmelegítettük az ételt. A horgászoknak nagyon tetszett a mutatványom. Továbbra is nagyon jól esik az emberek szeretete, integetnek, biztatnak. Este Kiskörén a gátőr fogadott.

Szeptember 20.

Indulás: Kisköre 10 óra 30 perc

Érkezés: Kőtelek N 47 20,400 E 020 26,672

Érkezési idő: 18 óra 15 perc

Megtett táv: 28,6 km

Átlagsebesség: 3,7 km/h

Segítők: Fórizs Szabolcs, Szűcs Imre

Reggel zsilipeltünk. Miután átjutottuk, örömmel tapasztaltam végre a sodrást, vagyis inkább a hatalmas örvényeket. Kb. 1 kilométeren nem tudtam úszni miattuk. Utána persze vízre szálltam és immár 3,5-4 km/h sodrás mellett haladtam. 

17. nap

Szeptember 21.

Indulás: Kőtelek 10 óra 30 perc

Érkezés: Dobapuszta N 47 16,021 E 021,378

Érkezési idő: 17 óra

Megtett táv: 20 km

Átlagsebesség: 3,5 km/h

Segítők: Szűcs Imre valamint a Víz Őre Vízi-mentő Egyesület tagjai Hölgye Gábor, Kovalcsik Mihály

Elérhető telefonszámok: 20/414-8462 valamint Hölgye Gábor 70/5144-588

Szép Judit hívott Szerbiából, Zentáról. Folyamatosan figyelemmel kísérik úszásomat és már baráti körükkel együtt szervezik, hogy a szerbiai szakaszon segítenek, elintézik az engedélyeket, szállást szereznek és kísérnek. Nagyon meghatott a kedvességük és jól esett, hogy határokon innen és túl a magyarokat összehozza a Tisza ügye, nem hiába hangsúlyozták Tiszabecsen is „a Tisza a legmagyarabb folyó”.

Reggel a Blikk újságíróját és fotósát láthattuk vendégül. A szeptember 24-i Vasárnapi Blikkben olvashattok majd riportot a Tisza úszásról.

A mai nap legrázósabb szakasza egyébként a Dobapuszta előtti kanyar volt, szintén hatalmas örvények sokaságával tarkítva, de már kezdem megszokni az örvényeket és rutinosan kerülöm ki őket.

18. nap

Szeptember 22.

Indulás: Dobapuszta 11 óra 30 perc

Érkezés: Szolnok, Erkel Pizza Hajó N 47 10,226 E 020 11,649

Érkezési idő: 16 óra

Megtett táv: 20,1 km

Átlagsebesség: 3,5 km/h

Segítők: Szűcs Imre és a KECS, Katasztrófa Elhárítási Csoporttól  Szomolányi Ervin, valamint a Víz Őre Vízi-mentő Egyesület tagjai Hölgye Gábor, Kovalcsik Mihály

Napokkal ezelőtt tapasztaltam, hogy a bal vállamat dörzsöli a neoprén ruha és ettől hatalmas vörös pattanások jelentek meg rajta, melyek egyre jobban elfertőződtek és lassan egy féltenyérnyi gennyes, vörös folt alakult ki. Kezdtem megbarátkozni a gondolattal, hogy fel kell adnom az úszást.  Két este (tegnap és ma) bekentem vastagon körömvirág krémmel és letakartam papír zsebkendővel. Úszni tegnap csak fél karral mertem nehogy még jobban kidörzsölje. Ma reggelre csodával határos módon meggyógyult a vállam, eltűnt a folt és néhány viszonylag kordában tartható pattanás maradt csak a helyén. Hihetetlen erős lehet a szervezetem és az immunrendszerem, hogy két nap alatt rendbe tud hozni egy ilyen ronda fertőzést, pedig közben sem kíméltem magam, hanem leúsztam egy húszast.

Délután 4-kor a helyi sajtó képviselői és egy 30-40 fős csoport a Tisza Szálló előtt vártak Szolnokon. Köszönöm Szeberényi Attilának, hogy értesített a sajtót és biztosította számunkra, hogy a Gumotex UZC mentőcsónakunkat kiköthessük a hajóhoz és a hajóban aludjunk. 

19. nap

Szeptember 23.

Indulás: Szolnok 10 óra 30 perc

Érkezés: Martfű N 47 01,258 E 020 16,387

Érkezési idő: 18 óra 30 perc

Megtett táv:  30,4 km

Átlagsebesség: 3,5 km/h

Segítők: Szűcs Imre, és a KECS, Katasztrófa Elhárítási Csoporttól  Szomolányi Ervin

Nem találtunk közelebb alkalmas helyet arra, hogy kikössünk. Úgy döntöttem, hogy inkább ma vállalok be egy hosszabb szakaszt, és vasárnapra maradjon csak megint egy kb. 20 kilométer. Az alkalmas hely persze az ártér volt. Gépkocsis kísérőmnek (egyben apósom), SzűcsImrének csak legalább 1 óra kapálás után sikerült a folyóhoz jutni. A göröngyöket annyira el tudta egyengetni, hogy az autó el tudott menni az „úton”, de a táborhelyet már közel sem sikerült ilyen sikeresen elegyengetni.

Tichy-Racs István  hívott, aki Kenderesen a volt Horthy Kastélyban működő iskola igazgatója.

Veres Nándor Nagykörű polgármestere is jelentkezett, hogy miben tud segíteni, csak sajnos már elhaladtunk a település mellett.

20. nap

Szeptember 24.

Indulás: Martfű 10 óra 30 perc

Érkezés: Tiszakécske N 46  52,039 E 020 02,956

Érkezési idő: 17 óra

Megtett táv: 21,5 km

Mozhási idő: 5,26 perc

Átlagsebesség: 3,8 km/h

Segítők: Szűcs Imre és a KECS, Katasztrófa Elhárítási Csoporttól  Szomolányi Ervin

Egyikőnk sem aludt valami jól. Olyan göröngyös volt a fekhelyem, hogy a sátramban lévő 10 cm szivacs sem tudta tompítani a nyomásukat. De ez még semmi nem volt ahhoz képest, hogy Ervinnek egy gödörbe lógott a lába. Már tudom, hogy miért aludtam Szolnokon annyira jól: hogy az elkövetkező napokra is kipihenhessem magam.

Szolnok után több helyen is érdekes folyadékok folytak a Tiszába, melytől habos és szappan ízű lett a víz. Inkább háton úsztam, hogy ne érezzem, és ez a vállamnak is jobb, mert kevésbé dörzsöli a ruha.  Egyébként erre már sokkal szabályozottabb a folyó és egyben a látkép „unalmasabbá” is vált egy kicsit. Legalábbis annak számára, aki végtelen úszásba kezd.

21. nap

Szeptember 25.

Az eredeti tervek szerint ma kellett volna megérkeznem Stari Slankamenbe. 20 nap úszás után egy pihenő napot iktatok be. Egy komplett orvosi ellenőrzés rám fér. Berakjuk a mentőcsónakot a strand csónaktárolójába és irány haza!

22. nap
Szeptember 26.

Indulás: Tiszakécske 12 óra
Érkezés: 5 óra 40 perc
Érkezés: Tiszaug N 46 52,039 E 020 02,956
Megtett táv: 20,3 km
Átlagsebesség: 3,3 km/h
Mozgási idő: 5 óra 25 perc
Segítők: Szűcs Imre és a Szegedi Vízimentő Szolgálattól, Horváth Endre

Ma  nagyon frissen, gyorsan leúsztam a húszast, csodát tett a kis pihenő. Kellett is mert a csónakkikötőben az őr szó szerint hideg zuhannyal „ Nincs melegvíz, de a Vasember úgyis kibírja” jelentette ki. Este már megint egy jó forgalmas hely, a közúti és a vasúti híd mellett volt a szállás. Egész éjjel folyamatosan mentek a kamionok és még rásegített jó pár vonat is.

23.nap
Szeptember 27.

Indulás: Tiszaug  11 óra 25 perc
Érkezés: Csongrád, Kőröstorok üdülőterület N 46 40,740  E 020 12,430
Megtett táv: 26,9 km
Átlagsebesség: 3,5 km/h
Mozgási idő: 6 óra 39 perc
Segítők: Szűcs Imre és a Szegedi Vízimentő Szolgálattól, Rétfalvi Róbert

Tiszaugtól a Vízirendészet megint új parancsnokságához tartozó területére léptünk be. A Szegedi Vízirendészeti Parancsnokság vezetője Dávid Imre rendőr-őrnagy. Neki kell ezek után bejelentkeznünk minden nap. Mai napi segítőm 9 órakor érkezett, a szokásos bemelegítő futás után indultam. Mivel holnap megint 30 kilométer lenne a táv ezért ma egy kicsit ráhúztam és egészen a 239-es folyamkilométerig elúsztam (a folyó sodrása kb. 2 km/h). Holnap Algyőre jön az M1, valamint az RTL Fókusz is már szervezi a szerbiai forgatást. A szerbiai szakaszt Szép Éviék és Kerekes Géza barátom is készíti elő, egyben intézik a helyi médiát is. Az utolsó három napra Romániából is érkezik forgatócsoport. 

Szeptember 28.

Indulás: Csongrád 11óra

Érkezés: Mindszent N 46 31,239  E 020 09,882

Érkezési idő: 18 óra

Megtett táv: 24,5 km

Átlagsebesség: 3,4 km/h

Mozgási idő: 6 óra 27 perc

Segítők: Szűcs Imre és a Szegedi Vízimentő Szolgálattól, Mulati Árpád

Borongós az idő és ennek megfelelően mindjárt hidegebb a víz, reggel 15 fokosnak mértük. Ennek ellenére nagyon kellemes napon volt, Árpád egész nap szórakoztatott. Apósom, Imre nagyon jó, homokos partot talált Mindszenten, ideális kikötőhelyet. De mivel holnapra hosszabb távot kellene bevállalnom ezért inkább előre mentem és leúsztam Szentes csónakkikötőig és visszajöttünk a mentőcsónakkal. Már a napi 24-25 km így a vége felé kicsit sok, Szerbiában inkább csak huszakat fogok bevállalni.  

Szeptember 29.

Indulás: Mindszent 10 óra 30 perc 

Érkezés: Algyő  N 46 20,307 E 020 13,111

Érkezési idő: 18 óra 5 perc

Megtett táv: 25,5 km

Átlagsebesség: 3,2 km/h

Segítő: Szűcs Imre és a Szegedi Vízimentő Szakszolgálattól Papp András

A Szegedi Vízimentő Szakszolgálat munkatársai hihetetlenül ismerik a Tiszát. Ha nagy hajó vagy nagy sebességű vízijármű jött, előre mentek és figyelmeztették, hogy úszó közeledik és lassítson. Az örvényeket és a sodrásvonalakat pontosan ismerték és javasolták a helyes haladási útvonalat. Előre jelezték, a soron következő folyamkilométert. Amikor végtelennek látod a folyót, és úgy érzed, hogy már soha sem lesz vége a napi vállalásnak, akkor nagyon jó, ha valaki folyamatosan tájékoztat, hogy „annál a fánál már ott a következő kilométer,” vagy „a következő kanyarnak mindjárt vége és már jön is a 195-ös.” Azt is pontosan tudják, hogy hol, milyen halat lehet fogni. De jó lenne egyet horgászni!

Algyőn találkoztunk a kajakozó Csamangó Péterrel, aki kedvesen felajánlotta, hogy náluk meleg vízzel lezuhanyozhatok. Mivel az utóbbi időben ebben nem volt részem, örömmel  elfogadtam a lehetőséget.

Dezső Sanyi este meghívott minket egy algyői halászlére, egyben aznapi születésnapját is megünnepeltük. Éjszaka sajnos megint nem sokat aludtunk. Két kutya folyamatosan ugatott a sátrunk mellett. A tiszadobi és a tiszaugi éjszakai zaj mellett ez volt a harmadik legszörnyűbb.        

Szeptember 30.

Indulás: Algyő 10 óra 30 perc

Érkezés: Szeged N 46 15,385 E 020, 09,696

Érkezési idő: 15 óra

Megtett táv: 15 km

Átlagsebesség: 2,8 km/h

Segítő: Szűcs Imre és a Szegedi Vízimentő Szakszolgálattól Molnár Endre és Molnár Endréné

Fél 10-re érkezett a MTV1 stábja. Majd jött Seller András a Vízimentő Szakszolgálat mindenre ügyelő vezetője, hozta Molnár Endrét és feleségét, akik a mai napon kísértek. Fél 11-kor indultunk. Utunkon rengeteg kis hajóval, csónakkal, horgásszal találkoztunk. Az emberek integettek, kérdezgettek. Igyekeztem mindenkinek válaszolni, ezért az átlagsebességem egy kicsit csökkent. De ma úgysem kellett sietni, 3-ra kényelmesen beértem Szegedre, a Vízisport Telepre. Itt újra találkoztam az MTV1 stábjával. Várhatóan jövő hét pénteken adják le a riportot a Napi Mozaikban. A Vízisport Telepen zuhanyoztam, majd a hajóállomás melletti úszóházban pihentem. Papp András és felesége vendégei voltunk. Olyan finom halászlevet és sült halat ettünk, amilyet talán még életünkben sem.

Október 1.

Indulás: Szeged 10 óra

Érkezés: Magyarkanizsa/Szerbia 17 óra 40 perc  

Megtett táv: 25,4 km

Átlagsebesség: 3 km/h

Segítők: Dezső Sándor és az állhatártól Szép Judit és Takács György

Az úszóhajó éjszaka kicsit felkavart, két motorcsónak versenyzett egymással és olyan hullámokat csinált, hogy többször majdnem leestem az ágyról. Dezső Sanyi reggel érkezett, a Duna TV stábjával együtt. 10.30-kor lezajlott a vámvizsgálat a Szegedi hajókikötőben, hivatalosan elhagytuk Magyarországi területét. A kanizsai vámolás előtt Kerekes Gézát felvettük a mentőcsónakba, ami nem volt túl jó ötlet, mert csak két személy volt bejelentve.  Nagy hullámok közepette jutottam át a határon. 15 km leúszása után, 14 órakor léptünk be Szerbiába. Kanizsa előtt egy 5 km-rel találkoztunk az ismeretlen ismerőseinkkel. Lótusz nevű hajójával jött elénk Szép Judit és Takács György, velük megbeszéltük, hogy előremennek a szerbiai vámvizsgálatot előkészíteni és Kanizsán találkozunk újra. Kiszállás után a Super TV-nek és Fodor Attilának, a Vajdaság portál szerkesztőjének adok interjút. Dluhi Károly kajak, kenu edző vendégelt meg egy helyi étteremben és az ő házában éjszakáztunk Sanyival. Itt lehetőségem volt megnézni a választásokat. Az éjszakázás után másnap nehezebben ment az úszás, jobb lett volna inkább a megszokott, jó meleg, kétrétegű RP Outdoor sátramban aludni.

Október 2.

Indulás: Magyarkanizsa – Zenta (Senta) 10 óra 15 perc

Érkezés Zenta (Senta) N 45 55,258 E 020 06,077

Érkezési idő: 18 óra

Megtett táv: 26,9 km

Átlagsebesség: 2,8 km/h

Segítők: Dezső Sándor a Gumotex mentőcsónakkal , Szép Judit és Takács György Lótusz nevű hajójukkal

Fél hétkor keltünk, mert az úszás előtt  Kerekes Géza a Kanizsai önkormányzaton még sajtótájékoztatót szervezett a helyi média részére, melyen Polgármester úr és a képviselőtestület is részt vett. Gyönyörű serleget kaptam. Hosszú és fárasztó nap várt, mert már nagyon érezhető a Novi Becei-i duzzasztó hatása.  Kezdem összeszámolni, hogy mennyit úsztam állóvízben és lassan a 300 kilométernél tartok. 15 km után meglepetés ért, népes kis csapat közeledett, a zentai kajak klub gyerekei: Cakó Sarolta, Pataki Zsóka, Surányi Boglárka, Gubik Linda, Cakó Szabolcs, Lassú Ferenc, Boros Zsolt, Gubik Tamás, Barta Bence, Kobrehel Ákos, Barta Zsolt, Dluhi Béla, Kobrehel László, Nagy Abonyi Lajos, Szép István, Kiss Viktória, Kiss Valéria, Nagy Abonyi Judit, Borbély Dezső. Zenta előtt már egyre nagyobb csónakok és jachtok jöttek, bár kicsit nehezítette az úszás a felkavart víz és a csónakok, kenuk közelsége, de felemelő érzés volt. Rengeteg ember, pedig a rakpartról gratulált és skandálva bíztatott. 730 kilométer után érzem, hogy kezdek fáradni ezért a zentaiak, Szép Judit, Takács Gyuri, Kelemen Szofia és férje Ferenc sokat tettek azért, hogy eljutottam a 0 kilométertábláig.  A hajóállomáson Zsíros Anikó önkormányzati képviselő asszony emléklapot adott át.  Rögtönzött sajtótájékoztatót tartottam az úszás céljáról, majd Törtei József a Los Angelesi Olimpia ezüstérmes birkózója hívott meg saját éttermébe vacsorára bennünket. Juditéknál zuhanyoztam és sátramban éjszakáztam. 

Október 3.

Indulás: Zenta (Senta) 11 óra

Érkezés:  Ada N 45 47,932 E 020 08,860

Érkezési idő: 18 óra 20 perc

Megtett táv: 22,4 km

Átlagsebesség: 2,9 km/h

Segítők: Dezső Sándor, Szép Judit, Takács György

Egyre hidegebbnek érzem a vizet. Erősödik a déli szél. A helyiek azt mondják, hogy ilyenkor mindig megváltozik az időjárás. 5 km után hatalmas, szembe hullámokat kapok. A tengerben érzem magam. Megint meghúzódott az alsó hasfalam, ami nehezíti az úszást. Érzem, hogy a hullámok mentálisan is kikezdenek. Itt értem meg az egyik holtpontot.  Folyamatosan kérrdezgettem a horgászokat, milyen messze van az Adai strand. Kerekes Géza Jóvoltából népes társaság és  Sóti Ernő önkormányzati képviselő fogadott Adán, aki emléklapot és a város ajándékát adta át. Majd megvendégeltek bennünket. Dezső Sanyitól este elbúcsúztam, köszönöm neki, hogy mindig segített, amikor bajban voltam, mert nem akadt kísérőm.

Október 4.

Indulás: Ada  10 óra 30 perc

Érkezés: 80-as folyamkilométer tábla N 45 38,934 E 020 06,570

Érkezési idő: 18 óra

Megtett táv: 23,8 km

Átlagsebesség: 3,1 km/h

Segítők: Szép Judit és Takács György

A strandon éjszakáztunk. Én sátorban, kísérőim hajójukon. A Gumotex UZC mentőcsónakot a Lótuszhoz kötöttük.  Szép napos idő is hozzátett, hogy újult erővel vetem magam a habokba. Minden tartalék erőmet összeszedve egy rövid ebédidőt leszámítva megállás nélkül haladok az esti célig. Köszönöm a finom ebédet Juditnak mindhárom napon, jól esett a sok konzerv után a hazai íz, a leves, a paprikás. 6 óra körül úgy éreztem elég mára és kikötőhely után néztünk. Pont időben, mert egyik pillanatról a másikra hihetetlen szélvihar kerekedett. Gyuriék azt mondják, hogy már egy évtizede nem volt ilyen 100 km/h-t is meghaladó szél. A csónakból kidobáltam a cuccokat, de éreztük, hogy baj lesz és be kell vinni a hajót a vízre. Ebben a pillanatban a hajó feletti egészséges, öleg fűzfa eltörött és lezuhant. Egyetlen szerencsénk volt, hogy alatta egy másik  fa is volt keresztben ami felfogta a hatalmas törzset, így csak a hajó farát érték el az ágak, de az nem sérült meg. A parton éjszakáztam, éppen annyi helyet találtam, hogy fel tudtam állítani a sátram. Juditék a vizen töltötték az éjszakát. Az eső egész éjjel szakadt.

Október 5.

Indulás: 80-as folyamkilométer tábla 11 óra

Érkezés: Novi Becei N 45 35,680 E 020 07,694

Érkezési idő: 15 óra 30 perc

Megtett táv: 16,11 km

Átlagsebesség: 2,7 km/h

Kísérők: Szép Judit és Takács György

Egy hónappal ezelőtt indultam el. Még hátra van 80 km és még 4 napot a rideg és vizes ruhában kell töltenem. A legnagyobb lelki erő ahhoz kellett, hogy újra magamra vegyem, minden másodperc számított reggel, amíg még nincs rajtam. Szakad az eső, 16 fok van. Ma szeretném elérni a duzzasztót és magam mögött hagyni az állóvizet. Útközben egy szerb horgász érdeklődött, hogy hova úszom és amikor megtudta, hogy a 0-ig elkezdett imádkozni és kereszteket vetni, mert ő ott még soha nem járt. Na és amikor megtudta, hogy honnan jövök …. Kerekes Géza ma is intézkedett és a Magyarbecsei polgármester vacsorával várt, csak mivel mi már túlhaladtunk Törökbecsére nem tudtunk élni a szíves invitálással. A város kikötőjében éjszakáztunk.

Október 6.

Indulás: Novi Becei 11 óra 56 perc

Érkezés: 30-as folyamkilométer tábla N  45 21,065 E 020 14,865

Érkezési idő: 19 óra 20 perc

Megtett táv: 33 km

Átlagsebesség:

Kísérő: Szomolányi Ervin

Ervint a határtól Kelemen Szófia hozta le. Éjszaka érkezett Szegedre, majd a hajnali első vonattal jutott Röszkére. Hajnali 5-kor gyalogolt az autópályán a határállomásig – mert máshol nem volt út – sajnos ezért meg is büntették. Nem mindenkit hat meg a nemes cél és az ő áldozatvállalása. Mi pedig a hajóval bajlódtunk.  A zsilip nem üzemel ezért a munkásokat kértük meg, hogy segítsenek átemelni a mentőcsónakot. Kb. 300 métert kellett cipelnünk. Szerencsére megengedték, hogy a híd alatt a zsilip területen haladjunk, így nem kellett a közúti hídon kerülni. Köszönöm nekik és Gyurinak a gyors szervezést. Hosszú és fárasztó út volt a mai, rám sötétedett és egy meredek parton találtunk éjszakai szálláshelyet. 40 fokos lejtő. Derékig érő iszap. A Csónakot ki kellett emelni partra és mindent ki kellett pakolni, hogy ne csapkodja a víz. Estünk, csúsztunk, beragadtunk és hideg is volt. Mire befejeztük a pakolást 9 óra lett, most jól esett a konzerv pacal.

Köszönöm Ervinnek a kitartását és biztatását. Neki sem egyszerű egész nap ülni a csónakban figyelni az örvényeket, a csónakban melegíteni a konzervet, etetni, itatni és korom sötétben keresgélni táborhelyet.

Október 7.

Indulás: 30-as folyamkilométer 11 óra 58 perc

Érkezés: Titel N 45 12,337 E 020 18,941

Érkezési idő: 18 óra 20 perc

Megtett táv: 20,8 km

Átlagsebesség: 3 km/h

Kísérő: Szomolányi Ervin

Fél hétkor ébresztett bennünket egy szerb horgász motorkerékpárjának berregése. Kibújok, és az orromig nem látok a ködtől. Ervin a sátor mellett hálózsákban alszik, nem irigylem. Nemsokára egyre több horgász érkezett és helyi szokás szerint jó erős pálinkát erőltettek belénk. Hullámok, szél, és továbbra is a Tisza. Kifogytam a már teljesen leamortizált neoprén ruháimból, mindenhol befolyik a víz, amit már a testhőmérsékletem egyre nehezebben melegít fel. Titelben érve kellemes élmény fogad, a strandon Blahunka Zoli és a legfontosabb, feleségem Juli vár.

Tartva az étterem és a szombat esti programok zajától a folyó túlpartjára vesszük az irányt és ott éjszakázunk. Meglepetésünkre rendőri felügyelet mellett. Kézzel lábban magyarázzák, hogy a parton balra ne kóboroljunk, mert 3 bombát rejt a homok, ők ennek őrzésére vannak kirendelve. 

Október 8.

Indulás: Titel 10 óra 30 perc

Érkezés: Duna torkolat 0 folyam kilométer  

Érkezési idő: 13 óra 30 perc

Megtett táv: 10 km

Átlagsebesség:

Segítők: Szomolányi Ervin és az RTL Fókusz stábja.

Reggel megkávéztatjuk a rendőröket. Szerencsére szép napod időre virradtunk, kirakom a ruhát, hogy átmelegedjen. 10 órakor hív Tar Zsuzsi, hogy megérkeztek (RTL Fókusz stábja). Újra megcsörren a Benq M81 és jelzi, hogy a Gumotex Magyarország és Szlovákia igazgatója Poór Rudolf is itt van. Utoljára veszem fel a ruhát. Nemsokára zentai barátaink, Szép Judit, Takács Gyuri, Kelemen Feri és Szofia is megérkeznek. Felvesszük az RTL stábját is a csónakba és becélozom a 0 folyamkilométer táblát. Közben Szofi is elindul csónakot keresni, hogy utánam tudjanak jönni. Éppen elérem a 0-t, amikor befutnak. Felmászok a táblára és örömmel nyomok puszit rá, őt keresem 32 napja. Ledobálom a vizes ruhákat és mentem átöltözöm, egy ideig biztosan nem húzok neoprént magamra, raftingról ne is halljak. Motorcsónakba szállok és visszafelé vesszük az irányt. 3 kilométer után, megpillantjuk Blahunka Zolit és a csurom sár terepjárómat – elakadtak az ártéren Titelen és traktor kellett kihúzza a kocsit. Zsuzsiék átülnek a Fordba mert minél előbb Pesten szeretnének lenni. Kerekes Géza – Titelen is ő szervezte a fogadtatást és a sajtót - és az egyik legnagyobb példányszámú belgrádi lap, a Blic fotósa váltja őket. Titelen interjút adok a Blic újságírójának, majd a polgármesteri hivatalban, az önkormányzat részéről  Milan Nastasić közreműködésével. Majd a városka turisztikai referense halvacsorával vendégel meg bennünket a Tisza parti étteremben. 8 órakor indulunk haza felé, de közben még a Novi Sadon  beugrunk egy interjúra a TV-be. Fél háromra Budapestre is érünk.

Maradok, tisztelettel,

Hidvégi-Üstös Pál